Vélemények

Tisztelt Walter Dezső úr!
Örömmel vettem a tájékoztatóra való meghívását, sajnos egyéb elfoglaltságom miatt nem tudok résztvenni a rendezvényen. De a programja ismerete nélkül is minden elképzelésében maximálisan élvezi az én, és családom támogatását. Ezt a támogatást kiérdemelte az eddigi tevékenységével amit Sopron és lakóinak érdekében tett. A választásra győzelmet, az életben egészséget és kitartást kívánok céljai eléréséhez.

Köszönettel: Galambos Rezső.

Tisztelt Walter Úr!
Én még csak öt éve élek a városban, de ’85 óta lehetőleg itt töltöttem minden szabadidőmet – beleértve ebbe másfél év határőrséget is – és folyamatosan figyeltem a város életét. Felháborítónak és szomorúnak tartom az elmúlt négy évet, ez alatt az idő alatt nem emberek, hanem szemellenzős pártkatonák irányították a várost, eredményeiket tekintve nagyrészt azzal büszkélkedve,amit még Ön kezdett el.

Ennek a városnak viszont-meg a többinek sem-nem így kell működni. Olyan emberek irányítására van szükség, akik a városért és nem a pártjuk önös érdekeiért dolgoznak! Nem vitákra, vádaskodásra – nota bene értelmetlen pereskedésre van szükség, hanem összefogásra, pártállástól függetlenül. Magam nem vagyok és nem is leszek egy párt tagja sem, de ilyen kérdésekről annak idején többször beszélgettem dr. Magyar Leventével, szülővárosom, Jászberény polgármesterével.

Meggyőződésem,hogy a város élére egy széles látókörű,konstruktív,jó kapcsolatrendszerrel bíró,a városért önzetlenül dolgozó polgármesterre van szükség. Amit én láttam, az az, hogy az Ön irányítása alatt a város többet fejlődött,mint az előtte lévő 20 évben és bízom benne,hogy ezt a munkát tovább tudja vinni.

Egyszerű pedagógusként – a Roth-ban vagyok nevelőtanár, a feleségem meg ott könyvtáros-nem tud az ember sokat tenni, különben is,az iskolában nincs helye a politikának.(Bár ez a kérdés nem is igazán politika.)Az biztos:2 szavazatra már számíthat!

Jó egészséget és sok sikert kívánok!
Telek Zsolt

Kedves Dezső!

Elsők között szeretnék gratulálni független polgármesterként történő eredményes indulásodhoz.

Nagyon sok sikert és egészséget kívánok Neked, városvezetői munkádhoz.
Üdv: Hirschler Tibor

Már apáink is jól ismerték egymást, mindketten Sopron város megbecsült és köztiszteletben álló polgárai voltak. Jól beszéltek németül és büszkék voltak német-osztrák gyökereikre, származásukra, amelyet mi, utódaik is nagy örömmel és lelkesedéssel őrzünk és ápolunk.

Én, mint volt polgármester, és jelenleg a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Walter Dezső pedig, mint polgármester, apáinktól örökölt ügyszeretettel fáradoztunk szeretett szülővárosunk felemelkedésén, Sopron poncichter hagyományainak őrzésén és jó hírnevének terjesztésén a nagyvilágban. Ezen pár sorral is szeretném megköszönni Walter Dezsőnek a német házért tett erőfeszítéseit, a polgármestersége idején nyújtott sok-sok segítségét.

Hirschler Rezső

Walter Dezső példaképének tekintette Lackner Kristófot, a kiemelkedően tevékeny és eredményes polgármestert és városbírót. Az ő szellemében támogatta a város tudományos és kulturális életét, mozgalmait. Ennek köszönhető a Lackner Kristóf Tudományos Egyesület létrehozása 2003-ban – ma már Magyar Tudományos Akadémia Soproni Tudóstársaság néven az MTA Almanachjában (2006).

A Soproni Múzeum, a Soproni Levéltár és a Soproni Szemle munkatársai egy várostörténeti monográfia kilenc kötetes tervezetét nyújtották be 2004 márciusában Walter Dezső polgármesterhez, aki ezt azonnal pártfogásába vette. A már az előző években is megjelent középkori forráskiadványok folyamatos munkálatai szintén támogatásban részesültek. A monográfia köteteinek párhuzamos szervezése konferenciákon át, biztos alapot nyert. Az első kötet már nyomdakész állapotban várja a megjelenést Jereb Erzsébet szerkesztésében, Sopron és környéke régészeti emlékei az őskorban címmel. A város római kori történetét külön kötet mutatja majd be a következő években.

E munkálatok újabb lendületét Walter Dezső polgármesternek és önkormányzati testületének köszönhetjük. A város tudományos életét pezsgésbe hozta, erősödtek az egyetem és a közintézmények kapcsolatai, közös rendezvényei az MTA Soproni Tudóstársaság keretein belül. Az 1955-ben újjáéledt Soproni Szemle is folyamatosan közli az eredményeket. A Soproni Monográfia további munkálatainak támogatásához az új városvezetés ígéretét bírjuk.

Dr. Domonkos Ottó
az MTA doktora

Alighogy elfoglalta polgármesteri székét, már megpezsdült körülötte az élet. Felébredt a város. Girlandok feszültek a belváros utcái felett, karácsonyfa kontúrok fénylő cikk-cakkjai kerültek a Várkerület oszlopaira. A jó példa követőkre talált. A következő adventkor már egymással versengve világították ki az épületeket intézmények, magánzók.

Messzire nézett, s megálmodta a jövőt. Terek rekonstrukciója, Inkubátorház és szennyvíztisztító befejezése, a Hűségkútra adott szűkös pénz kiegészítése, mélygarázs, utak rendbetétele, iskolák felújítása, példás együttműködés a terjeszkedő egyetemmel és még sok minden jelzi működésének állomásait.

Fentről nézte? Igen, fentről nézte a várost. Három kilátó létesítésében volt meghatározó része: Magasbérci, Hubertusz, Sörházdombi. A negyediknek, az Amfiteátrum mellé tervezettnek csak az alapkő letételéig juthatott el. Pedig azt a bad wimpfeniek emlékhellyé avatnák…. Hiszen, mint ősi német nyelvű család tagja érintett volt az 1946. évi kitelepítésekben.

Evangélikus létére támogatta a papréti zsinagóga rendbehozatalát. Sikerült visszaszereznie a város számára a tulajdonjogot. Tudta, mivel tartozik az elhurcolt soproni zsidóság megrendítő emlékének. Ezt a holokauszt-emlékmű felállításával is igazolta.

A kultúra támogatója. Nem divatból, nem kényszerűségből, hanem belső késztetésből. Megvádolták, hogy nem nézte meg a Kerített város című Lackner-darabot: bérlete van, az előadás szünetében beszélgettem vele. Megteremtette az újévi koncert hagyományát. Közvetlenül támogatta a kiadványok megjelenését. Soproni olvasókönyvem vagy utcanévjegyzékem nélküle nem láthatott volna napvilágot. Gondolt a születésnapomra is. A sportot is szerette. Hogyne szerette volna, hiszen gyerekkorában együtt focizott a Kurucdombon a jelenlegi pannonhalmi főapáttal…

Csak álmodozott volna? Emlékszem, a Zeneegyesület jubileumát ünnepeltük. A kiállítást avató szónok kezében néma maradt a mikrofon. Odalépett, szakértő mozdulattal egy pillanat alatt rendbe hozta. A nagy taps akkor sem maradt el.

Álmok nélkül nincs előrelépés. Most nem volt elég idő a megvalósításukra…De ha lesz egészsége, az idő sem hiányozhat hozzá.

Hárs József
Pro Urbe-díjas helytörténész

Közel ötven éve ismerjük egymást. Üzleti kapcsolatba akkor kerültünk, amikor vállalkozását cégünktől vásárolt irodabútorokkal rendezte be. Tudtam, hogy döntését a termék minősége mellett a személyem iránt érzett bizalom is befolyásolta. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter elnökeként kerültem vele szorosabb kapcsolatba. Megkülönböztetett figyelemmel kísérte és segítette a városunkat reprezentáló Ligno Novum_Woodtech faipari és erdészeti szakvásár környezetének fejlesztését, valamint a Pannon Design Bútor és Lakberendezési kiállítás megvalósítását.

Együttműködésünk során olyan vezetőnek ismertem meg, aki határozott, lényeglátó és a döntéseihez vállalja a felelősséget. Kapcsolatépítő képessége egyedülálló. Kemény kritikával illeti azokat, akiknek a fenekén meg lehet stoppolni a nadrágot, vagy állva elalszanak. Előfordul, hogy a cél érdekében nyersen, szókimondóan fogalmaz, de soha nem bántóan és sértően. Városunkért érzett felelősségét és szeretetét tettekkel bizonyította. Négy éves polgármestersége alatt a város életre kelt. A gyanakvó, rövid távon gondolkodó és érzelmi alapon döntő környezet állította félre.
Kár!

Bakonyi Gábor
Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter elnöke
nyugalmazott igazgató

Walter Dezső polgármesteri időszakának számomra legkedvesebb emléke egy olyan történet, amely valahányszor eszembe jut, mindig vidámsággal tölt el. Mint korábbi kosaras és a város sportműhelyeinek – így a női kosárlabdának – támogatója, 2006-ban nagyon sokat tett a Magyar Kupa négyes döntőjének Sopronba hozataláért. Így adódott, hogy a torna névadó főszponzorának első számú képviselőjeként ünnepi köszöntő beszédet tartott az MKB Aréna telt házas közönsége, a felvonuló csapatok és a városba látogató számos vendég üdvözlésére. Annak rendje és módja szerint igyekeztem felkészíteni őt, kiemelve pár fontos momentumot a rendezés körülményeit illetően. A részleteket megelőzendő, határozottan jelezte, hogy felkészült! Kezében tartotta a torna műsorfüzetét, áttanulmányozta annak történetét épp úgy, mint a résztvevő csapatok nacionáléját.

Hogy valami hiba csúszhatott a kupa történetének megismerésébe, már csak a nyilvános köszöntő közepette derült ki. Polgármester úr ugyanis a rendező városok neveit vélte a győztesekének, így esett meg, hogy ha rövid időre is, de mi soproniak négyszeres kupagyőztesnek érezhettük magunkat. A pécsi rivális csapat vezetőinek, játékosainak és szurkolóinak teljes megdöbbenésére, hiszen ők már az ötödik aranyérem begyűjtésére érkeztek Sopronba. Sajnálatos módon az ötödik hazai rendezésen azután nem sikerült megszerezni az első kupaaranyat. Ám a polgármesteri beszédet követő pillanat emléke máig oldja a vereség fájdalmas érzetét, azt üzenvén: a sport és a küzdelem közepette nem árt megállni és arra gondolni, hogy bár illik a nemes vetélkedést komolyan venni, azért annak közösségeinkben betöltött szerepét nem mindig az érmek száma és színe, sokkal inkább a közösségeink életére gyakorolt hatása teszi teljessé!

Török Zoltán
MKB Euroleasing Sopron

Ismeretségem Walter Dezsővel nagyon régi keletű, szorosabb munkakapcsolatba azonban csak polgármestersége idején kerültünk. Ez úgy kezdődött, hogy meglátogattam a soproni kórházban, ahol budapesti műtétjei után lábadozott. Vittem neki egy sorompókulcsot, amit még betegsége előtt kért tőlem, hogy a Sopron környéki erdők távolabb eső, nyugalmasabb részeiben is tudjon sétálni, kirándulni. Amikor meglátta a kulcsot, kissé elérzékenyült, majd kisvártatva megjegyezte: – Sokat fogok még a soproni erdőkben sétálni, de hogy mások is örömüket leljék ebben a kivételes adottságokkal bíró tájban, dolgozzunk! Legnagyobb meglepetésemre elővett egy tervrajzot, melyen egy kilátó volt látható. – Ezt kellene megépíteni a régi Hubertus kilátó helyére, én fogom felavatni – mondta.

Minden úgy történt, ahogy elképzelte. A Hubertus kilátót két másik követte, segítségével újjá varázsoltuk az azóta is igen népszerű kirándulóhelynek számító Brennberg-völgyi autóspihenőt, több kilométer sétautat újítottunk fel, elkezdődött a Várhely történelmi emlékhellyé kiépítése, és erre a ciklusra esett a Dalos hegyi sípálya újbóli beindítása is. Közreműködésével a Sopron környéki parkerdő fejlesztése, szépítése új lendületet kapott. Mindannyiunk nevében köszönjük.

Úgy gondolom, hogy Walter Dezső – Muck András, dr. Juhász Miklós, dr. Mollayné Madas Gabriella mellett, hogy csak a legkiválóbbakat említsem – beírta nevét a Soproni Parkerdő történetébe.

Dr. Jámbor László
Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

Walter Dezsővel pontosan 35 éve találkoztam először: 1973-ban ő az egyetem Ábrázoló Geometria Tanszékének volt a tanársegédje, én pedig első éves erdőmérnök hallgatóként koptattam ott a padokat. Műszaki rajz gyakorlatokat tartott nekünk. Ugyanott, a Vadgazdálkodási Tanszéken volt kutató a felesége Vali, akit később negyed századon keresztül közvetlen munkatársamként tisztelhettem.

Dezső hamar elkerült az egyetemről, ahová én 1980 őszén tértem vissza, tehát munkatársi kapcsolatba már nem kerültünk. De ismertem és elismertem vállalkozói sikereit, s örömünkre szolgált, amikor polgármesterré választották. Akkor – magam is új egyetemi vezetőként – abban reménykedtünk, hogy belülről ismerve munkánkat, feladatainkat, általában az egyetemeknek a városok életében betöltött szerepét, méltó szintre emelhetjük Sopron és az egyetem kapcsolatát. És ebben – vezetőtársaimmal együtt valljuk – nem csalódtunk. Bár a város és a Nyugat-Magyarországi Egyetem semmilyen jogi kapcsolatban nem áll egymással, a polgármester szavakban is hirdette az együttműködés fontosságát és lehetőségei, valamint a város képességei szerint támogatta is ősi intézményünket.

Kikérte az egyetem munkatársainak véleményét, közös programokat dolgoztunk ki és együtt ünnepeltünk ünnepeinket. Thurner Mihály óta egyetlen polgármester sem tett annyit az egyetemért, mint szolgálata idején Walter Dezső. Elsősorban lehetőségeket, s ha módja volt, kedvezményeket is adott. A Pénzügyi Palotát – a Közgazdaságtudományi Kar későbbi otthonát – árkedvezménnyel 400 millió forintért, az erdőmérnöki kar Erzsébet-kerti új épületének telkét pedig 25 millió forintért vehettük meg, a közgyűlés döntő támogatásával.

Mindezekért, valamint a soproni közgazdászképzés meghonosításának támogatójaként, alapítványának egyik létrehozójaként – a kar javaslatára – kapta meg a Nyugat-Magyarországi Egyetem díszpolgára kitüntető címet. Mindezen okokból az egyetem jó szívvel emlékezik Walter Dezső polgármesteri ténykedésére.

Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

Még az 50-es évekből emlékszem édesapjára, Walter Mihályra. Dezsőt Sopronba való visszatérésem után, 1976-ban ismertem meg. Nyugdíjba vonulva, 2000 januárjától a bányászat múltjával felhagyva kezdtem Sopron története felé fordulni, felhasználva 80 éves koromat és ötezer példányos könyvtáramat. Édesapja 41 esztendősen a legfiatalabb azon a képen, amelyik a Kaszinó 1943. szeptemberi jubileumi díszközgyűlésén készült.

Walter Dezsővel polgármesteri korszakában kerültem szorosabb kapcsolatba. Napi politikától mentes beszélgetéseink során lelkes és szenvedélyes érdeklődést mutatott a város múltja iránt. Általában gyorsan bejutottam hozzá, javaslataimhoz, kezdeményezéseimhez kérve jóváhagyó támogatását, később már ő keresett fel események históriájáról érdeklődve. Elődeire Házi Jenő Soproni polgárcsaládok 1535 – 1848 című könyvében bukkantam, kereskedő tímár, mészáros és molnár foglalkozású is található az ősei között.

Walter Dezső támogatta az 1924-ben Rákóczi Ferencről elnevezett iskola volt növendékeinek baráti körét, és a város honvédő hagyományairól szóló 230 oldalas kötet megjelenését. A Baráti Kör és a Hadtörténeti Intézet közterületi rendezvényei és a katonai sírok gondozása is közgyűlési támogatással jutott segítséghez. A honvéd iskolák jubileumi emlékülésén Walter Dezső és dr. Faragó Sándor kitüntetést vehettek át Szekeres Imre honvédelmi minisztertől.

A Deák-évforduló alkalmából a Festőterem raktárában tárolt, Kutas László által készített mellszoborra hívtam fel a polgármester figyelmét. A szobor avatására 2003. december 19-én kerülhetett sor. Kezdeményezésemet követően, közgyűlési döntés alapján a Központi Bányászati Múzeum alapítójának nevét őrzi az Ipari Parkban a Faller Jenő utca, főutcájának nevét pedig attól a Verő Józseftől kapta, – akire 2004. január 8-án hívtam fel a polgármester figyelmét – az akadémikus
kohász professzor egykori Ősz utcai lakhelyét emléktábla díszíti.

A magyar szénbányászat 2003-ban ünnepelte 250. évfordulóját, az önkormányzat anyagi hozzájárulásával jelenhetett meg az alkalomra a „Brennbergbánya, a magyarországi szénbányászat bölcsője” c. kiadványom. Az 1945 után feledésbe merült nagy múltú család, a város építészetét és kultúráját befolyásoló Pejachevichék után is kutattam, ennek nyomán kapta vissza nevét a korábbi Pejachevich köz, 2004. június 26-án pedig magyar-horvát nyelvű, a közös történelemre utaló márványtáblát leplezett le a polgármester. Lobenwein Tamás kiváló fotós felvételei egyedülállóan segítették a város hagyományainak, kultúrájának megőrzését, 22 évig dolgoztam vele. Életművét Pro Urbe-díj adományozása céljából juttattam el a pártfrakciókhoz, a posztumusz kitüntetést egyhangú döntés után özvegye vehette át.

Összefoglalva: az itt leírtakban és itt nem részletezett kutatási tevékenységben vállalt mecénási szerepkörével Walter Dezső egyértelműen hozzájárult a polgári Sopron hagyományainak megőrzéséhez, felelevenítéséhez

Molnár László
aranydiplomás bányamérnök
nyugalmazott múzeumigazgató
nyugállományú alezredes

Walter Dezső számomra polgármesterként is ugyanaz az ember maradt, mint amilyen megválasztása előtt volt. Számos olyan élményem van vele kapcsolatban, amelyet soha nem fogok elfelejteni. Ezek közül az egyik legkedvesebb a következő:

A 2002-es választási kampány zárásaként egy televíziós műsorban elmeséltem egy történetet. Mégpedig azt, melyben néhány héttel a választások előtt összeszólalkoztam a kisfiammal, mire ő megsértődött, elvonult és közben félhangosan – nyilván azért, hogy engem bosszantson! – ezt mondogatta:

Hajrá Walter Dezső, hajrá Walter Dezső!

Másnap Walter Dezsőt polgármesterré választották: már az első héten küldött egy nagy tábla csokit Zalán fiamnak, aki „Walter Dezsőnek szurkolt”. Később, ha találkoztunk valahol és a fiaim is ott voltak, akkor egyszer sem mulasztotta el megkérdezni, hogy melyik fiú volt az, aki azt mondta,  hogy hajrá Walter Dezső?

Zalán fiam ilyenkor zavartan lesütötte a szemét, hiszen a polgármester bácsival mégsem lehetett csak úgy vitatkozni, hogy azt ő akkor nem úgy gondolta.

A történet számomra azt mutatja, hogy Walter Dezső bármikor egy pillanat alatt képes volt a polgármesteri szerepkörből kilépni: EMBER tudott lenni, amit azért manapság érdemes nagybetűvel írni…

dr. Szekeres Csaba
képviselő

Walter Dezsőt ifjú korától két dolog vezérelte:

  1. Minden új technikát és technológiát megismerni, befogadni, honosítani, majd minőségi követelmények mellett eladni, szolgáltatni;
  2. A kreatív, helyzetfelismerő embereket, az életet élhetővé tevőket tisztelte és ismereteiket gyarapítani kívánta, illetve azt elősegítette. Örült annak, ha valamelyik munkatársa a tudása révén elismerésben részesült;

A kollektívákban élete során mindig Walter Dezső volt a meghatározó motor, hajtott az új ismeretekért, azok bevezetéséért. A lehetetlent és a tehetetlent nem bírta, a demagógiával szemben kérlelhetetlenül lépett fel. A hibákat a helyszínen rendezte, a szemtől szembe elintézési mód feltétlen híveként, sokszor nem tűrve a „hát mögötti” játékot.

A kemény, tenni akaró, férfias embereket kedvelte, az igazukért a vitát vállalókat becsülte, azokért minden körülmények között kiállt. A hasonló felfogásúaktól ezért bármikor meg is kapta az ugyanilyen bánásmódot és a tiszteletet. Az emberek tiszteletének alapján a munkájuk milyensége jelentette Walter Dezsőnél. Akárhol dolgozott, arra a munkahelyre a szellem vezérelte fejlődés volt a jellemző. A hosszadalmas és elhúzódó viták nem tartoztak a miliőjéhez, a fejlődést nem szolgáló döntésekkel nem sokáig foglalkozott. Ebből a szempontból kevésbé tekinthető politikus alkatnak: a pletykák, a hajuknál fogva előráncigált ügyek, a hozzá nem értés idegeket romboló hatása még az ő kemény személyén is éreztette hatását!

Kirkovits István
mérnök
nyugalmazott soproni postaigazgató

Mindig szívesen emlékszem vissza a gimnáziumi évekre. Sok élmény, kiváló tanárok, barátok, iskolatársak, tánciskola, gimnáziumi bálok, teadélután, a Walter testvérek jazzbandje. A zenekar körül a legfiatalabb Walter fiú Dezső, tisztelettudó, alsós, 3 évvel fiatalabb, jól sportoló, társai között elfogadott, népszerű diák.

A sorsom úgy alakult, hogy Sopronban végeztem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A diplomámat 1968-ban kaptam meg és az útépítő szakmában kezdtem el dolgozni, ott is dolgoztam nyugdíjas koromig, mint a Strabag Nyugat-dunántúli területi igazgatója. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen útépítő szakmérnöki diplomát szereztem.

Sopronban az elmúlt 39 évben szinte minden útépítéssel kapcsolatos munkában részt vettem. A város útépítéseinél a város vezetésével, a műszaki irodával sok projekt előkészítésén, kivitelezésén dolgoztunk együtt. 2002-ben a választásokon Walter Dezső polgármester lett. A régi diákkapcsolatok és a városi feladatok révén kialakult munkakapcsolatunk rendszeressé vált. Olyan vezetőt, polgármestert ismertem meg Walter Dezső személyében, aki dinamikus, rengeteg városrendezési, közlekedési ötlettel állt elő és következetesen előkészítette, megterveztette, megvalósította elképzeléseit.

Olyan polgármestert ismertem meg benne, aki előre lát, 5-10-20 évre tervez, mer a jövőbe nézni a realitások talaján. Kialakította azt a műszaki munkatársi kört, akik az elképzeléseit segítették. Jó volt látni, hogy a tenni akarás, nem erőlködéssé vált, hanem elindult egy folyamat a városi közlekedési útfelújítási elképzelést megvalósító program. Walter Dezső nem azon vezetők közé tartozott, tartozik, akiknek az volt a jelszavuk, „hogyha nem teszünk semmit, akkor nem is hibázhatunk!” Az elindult közlekedési létesítmények építése közben délután, este hivatali munka után a helyszínen tekintette meg a munkákat, rögtönzött vezetői munkatársi megbeszélésen vetette fel, min kéne módosítani, változtatni. A 2004-2006. évben Sopron város közlekedési rendjében olyan jelentős változások következtek be, ami hosszú távon megteremtette a város közlekedésének további fejlődését. Nagy része volt Walter Dezsőnek a városba vezető, a várost körülölelő utak terveztetésében, az M-9 autópálya Sopron-Pereszteg szakaszának tervelőkészítésében, a lobbizásban a kivitelezés mielőbbi megkezdéséért.

Walter Dezső az útépítési feladatokat, a fejlesztő elképzeléseket, a pénzügyi hátteret, a magas politikai támogatás megszerzését minden energiájával, befolyásával következetesen képviselte. 1990-2002-ig 2 csomópontot építettek Sopronban. 2002-2006-ig 9 körforgalmi csomópontot alakított ki a város. További 10-ről tervet készíttettek.

Jó volt úgy dolgozni a közös célokért a város első emberével és sok munkatárs részvételével, hogy létrejönnek azok a létesítmények, amelyek a lakosság megelégedésére, hasznára szolgálnak. A város olyan dinamikus fejlődésnek indult, amely a személyének, valamint rátermettségének köszönhető. Létrehozta a városi beruházásokért felelős főmérnöki státuszt, és annak csapatát, amely mint szakmai háttér biztosította a polgármester munkáját.

Tehetséges vállalkozóból vált nagyon népszerű városvezetővé, a városnak maradandó alkotásokat hozott létre, amelyre a város polgárai büszkék lehetnek.

Halmai László
a Strabag Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója

Nem titkolom, hogy a 2002-es önkormányzati választáson a polgármester jelöltek közül egy sikeres vállalkozóra, üzletemberre, Walter Dezsőre szavaztam. Döntésemet elsősorban az a 20 éve ismert életút motiválta, melynek során a Soproni Postaigazgatóság mérnöke Sopron város egyik legtehetősebb, sokak által irigyelt embere lett. Amikor a 80-as évek közepén Németországban vállalt munkát, még nem tudta, hogy a rendszerváltás hamarosan itthon is megnyitja a lehetőségek kapuit. Nagy tervekkel tért haza. Rengeteg munkával, kitartással, dinamizmussal és kreativitással, komoly pénzügyi kockázatot vállalva fejlesztette vállalkozását országos szinten is elismertté.

Úgy gondolom, hogy a soproni polgárok többsége, de jómagam is egy dinamikus városfejlesztésben bízva adtunk bizalmat Walter Dezsőnek a polgármesteri választáson. Személye közmegbecsülésnek örvendett, alkalmasságát, tisztességét, becsületét senki nem kérdőjelezte meg.

Szállodatulajdonosként egy idegenforgalom-barát várospolitikában, a belváros megújításában, a városi úthálózat és forgalmi rend, a parkolás évek óta meglévő problémáiban vártam megoldást. Bíztam egy pezsgőbb, gazdagabb kulturális programban, a konferencia-turizmus fellendülésében, a közterületek állapotának javulásában.

Új polgármesterünk a ciklus elején fellépő komoly egészségügyi problémákat leküzdve csak jelentős késéssel kezdhette el a munkát. Hosszú távra tervezett, két-három ciklusban gondolkodott, meggyőződése volt, hogy Sopron ismét a régió központjává tehető. Határozott véleményem, hogy a rövid működése alatt beindított programok is jól látható fejlődést eredményeztek városszerte. A megvalósult és megkezdett, valamint a tervezett beruházások a város javát szolgálják, élhetőbbé vált a város. Az idegenforgalmi szezonban jóval aktívabbá vált a kulturális élet, egyre több közterületi program szerveződött.

Várható volt, hogy a vállalkozói szférából érkező, gyors döntésekhez, személyes felelősség vállaláshoz szokott polgármester előbb-utóbb konfliktusba keveredik a kompromisszumot igénylő testületi döntések, a közbeszerzési eljárások lassúsága miatt és számos döntését kérdőjelezik meg.

Az évtizedek óta elhanyagolt városi utak, csatornák halaszthatatlan, egyidejű felújítása, a körforgalmi csomópontok kialakítása, a Várkerület forgalmának átszervezése átmenetileg közlekedési káoszt okoztak. A polgármester a bírálatok állandó célpontja lett. Bár a munkálatok zöme az új választásokra elkészült, beindult a Deák tér rekonstrukciója, a Petőfi téri mélygarázs építése, a választópolgárok többsége stop táblát mutatott.

Az önkormányzati testület összetételében várható volt egy jelentősebb átrendeződés, a polgármestert illetően mégis meglepetés volt a vereség. A választás másnapján találkoztunk, csupán annyit mondott, hogy ha a soproniak így akarják, ám legyen. Nem lepődnék meg, ha a következő választáson újra indulna.

Kis József
Hotel Wollner tulajdonosa

Nem soproniak mondják…

…Podmanini és aszódi báró Podmaniczky Pál volt a nagyapám, ő a teológiai tudományok doktora és a soproni teológia-fakultás professzora. Az ő Károlymagaslati úti házában éltem gyermekkoromban, itt éltem át a bombázásokat is és már halála után innen jártam a Berzsenyibe, ahol 1954-ben érettségiztem. Nagyapám nagybátyja volt báró Podmaniczky Frigyes, akit Krúdy Gyula Budapest vőlegényének nevezett. Európa nagyvárosait bejárva döntötte el, hogy élete hátralévő részét arra használja, hogy a poros, sáros Pest nevű faluból és Buda városából egy gyönyörű európai fővárost, Budapestet teremtsen. Ezért dolgozott 38 éven keresztül. 1907-ben bekövetkezett haláláig a Pest-Budai Közmunkatanács másodelnökeként.

Én Walter Dezső barátom igyekezetét, hogy a háborúban rengeteget szenvedett, szinte porig bombázott, majd határsávként perifériára szorított, fejlődésében akadályozott Sopronunkat Nyugat- Európához méltó kultúrvárossá fejlessze. Podmaniczky Frigyes dédnagybátyám munkájához érzem hasonlónak. Betegségét legyűrve, emberfeletti energiával, a megvalósíthatóságba vetett hittel látott neki nagyvonalú tervei kivitelezésének. Bár ő néhány évvel fiatalabb nálam, Sopron közös szeretete könnyen nagyon jó barátokká tett minket, én szobrászként igyekeztem hozzájárulni városunk szépítéséhez. Soha nem az anyagi haszon hajtott, hiszen több szobrom esetében mondtam le a tiszteletdíjról, csak a kivitelezés költségét fogadva el a várostól.

Walter Dezső kezdeményezésére valósulhatott meg például a papréti Holokauszt-emlékművem, amely több túlélő véleménye szerint Európában egyike a legkifejezőbb vészkorszaki alkotásoknak. Portré szobraimmal ismert gimnáziumi tanároknak és egyetemi professzoroknak állíthattam emléket, akik mind hozzájárultak Sopron és az ország kulturális gazdagodásához. Walter Dezső támogatásával valósulhatott meg régóta dédelgetett álmom, hogy a Széchenyi-palotában egy műtermet bérelhetek, ahol szeretnék Sopronért minél többet dolgozni.

Remélem, Walter Dezső barátom városfejlesztési terveit utódai szeretettel és igyekezettel folytatni tudják.

Kutas László
szobrászművész

…Három és fél évig voltam a Petőfi Színház igazgatója ebben a csodás városban.

Walter Dezsőt Sopronért rajongó, jókedvű és segítőkész embernek ismertem meg. Amikor csak tehette, segített a színház problémáinak a megoldásában. Támogatta a Sopronyi-Thurner Mihály Színházi Nagydíj megalapítását.

Súlyos betegsége alatt is, amennyire tehette, a városért dolgozott. Ebben az időszakban több alkalommal volt módom felolvasni a város polgárainak küldött üdvözletét, szívhez szóló üzenetét.

Igazi vezető polgára Sopron városának, méltó utóda az 1600-as évektől itt. hazánk e kiemelkedően gyönyörű városában élt őseinek. Polgármesterként beírta nevét Sopron aranybetűs történetébe.

Szilágyi Tibor
színművész

Polgármesterré választását követően ismertem meg Walter Dezsőt és már első találkozásunk alkalmával megtapasztalhattam a tűzoltóság és a katasztrófavédelem iránti elkötelezettségét. Meggyőződhettem arról, hogy ismeri az ország legrégibb, legpatinásabb tűzoltóságának történetét. Ismeri a város és a tűzoltóság kapcsolatát, történeti fejlődését az önkéntességen alapuló Tűzoltó és Torna Egylettől napjainkig, mikor egy modern felszerelésekkel rendelkező, hivatásos tűzoltó egység védi városát.

Több találkozásunk alkalmával érzékeltem felénk irányuló tevékenységében, munkájában a tűzoltóság szeretetének és a magas fokú lokálpatriotizmusnak az ötvöződését. Mély empátiát tanúsított a vezetői és a beosztott állomány felé, odafigyelt a tűzoltók közösségére, munkáját a tenni akarás, a segítő készség jellemezte.

A megye öt hivatásos tűzoltó parancsnokának egyhangú véleménye alapján fogadtuk 2005-ben tiszteletbeli tűzoltóvá a Szent Flórián napi ünnepségen. Büszkén öltötte magára a tűzoltók szürke egyenruháját. Még az ünnepségen – miután keresetlen szavakkal, meghatódva megköszönte a kitüntető címet – odasúgta, hogy ez a gesztus még inkább megerősítette a saját vagyonából a tűzoltósági alapítvány részére egy nagyobb összeg felajánlásának elképzelését. Természetesen ezt hamarosan meg is tette.

Példaértékű volt közreműködése a 140 -éves soproni tűzoltóság jubileumán. Támogatta az évfordulóra megjelent évkönyvet, ünnepi beszédében részletesen méltatta a tűzoltók és a város kapcsolatát, megköszönte az aktív és a már nyugdíjas bajtársak munkáját.

Szívügyének tekintette a tűzoltóság technikai fejlesztését, elhelyezési körülményeinek javítását. Budapesten, a Felvonulási téren 2006 szeptemberében az átvevő önkormányzatok nevében Walter Dezső köszönte meg az ország tűzoltóságainak átadott 27 gépjárművet. Közöttük a soproniak új, 130 millió forint értékű gépjárműfecskendőjét és vízszállítóját, melyhez az önkormányzat is hozzájárult a szükséges önerővel.

Megköszönöm Walter Dezső négyéves polgármesteri munkáját. személyem iránt tanúsított barátságát. További erőt, jó egészséget kívánok neki!

Pesztenlehrer Lajos
tűzoltó ezredes
megyei katasztrófavédelmi igazgató

A fáradhatatlan polgár, családfő, menedzser és barát.

Walter Dezső, a szülei és családja iránt mérhetetlen tisztelettel bíró, rendkívüli teherbírással rendelkező kreatív ember, gyors tanári, majd üzleti karriert tudhat maga mögött. Közvetlenül a rendszerváltás előtt kitartó, szorgos munkával megteremtette későbbi, azaz mai üzleti vállalkozásának alapjait. Barátságunk 1991-től datálódik, amikor az elsők között jelentkezett a Porsche Hungáriánál meghirdetett úgynevezett márkakereskedői hálózatba. Első személyes találkozásunk alkalmából a szinte évek óta ismerjük egymást érzése kerített hatalmába.

Sugárzó, szuggesztív bizalom, rendkívül jól felépített, az embert pontosan a középpontba helyező kommunikáció, környezetének, városának hihetetlen szeretete ragyogó alapot szolgáltatott egy hosszú távú, sikereket ígérő együttműködéshez. A hosszú évek alatt az élet mindent igazolt! A bizony relatív, gyorsan elért kitűnő eredmények ellenére tevékenysége középpontjában az emberekkel, a város polgáraival való törődés állt. Ha kell segít, ha kell, pénzt ad kölcsön még az ismeretlen, de véleménye szerint tisztességes embereknek, „ne aggódj, visszahozzák, ezek becsületes soproniak” megjegyzéssel. Tízből kilenc és fél esetben igaza van: na látod, teszi hozzá, errefelé a tisztesség a divat!

Mindig épít, mindig tervez, s közben változatlanul szereti az embereket – napjainkban szokatlan módon – azok is őt. Ragyogó, gyors a helyzetfelismerő képessége, briliáns tárgyalási stratéga, ha lehet, csakis békít-integrál, hiszen magas szinten szocializálódott a becsület és megbízhatóság házában. Az esetleges üzleti ellenérdekek esetén is kompromisszumképes, mindig értékeli azt is, amit a másik tanult, tapasztalatként megszerzett.

A Család szent. Mindenki kaphat lehetőséget, de azt neki kell beváltania.

Több ízben szerzi meg a Golden Dealer rendkívüli elismerést, ami csak az igazi profiknak jár, ötcsillagos teljesítményért!

Ezt a környezete is felismeri polgármesteri jelölésével, megválasztásával. Ilyen kérdésekben is konzultál, véleményt kér, higgadtan dönt és vállalja a nem könnyű szerepet a városért, a lakóiért. A ragyogóan szervező, integráló, gyorsan gondolkodó üzletember ezen a poszton is sikeres. Még az Ironman-t, a Vasembert is megtámadhatja betegség: őt egy ideig élet-halál között lebegtette. A cső- és elektróda-spagettiből is bizakodva pislantott kifelé, ugye meggyógyulok, barátom? Igen, visszatér az után, amely után más talán már sétálni sem merne. Tovább alkot, nem sértődik meg kisstílű ellenségei lépésein, a barátoknak pedig újra az eredeti Barát. A tekintélyt parancsoló, de nem kikényszerítő soproni Polgármester. Továbbra is bölcs, életvidám, energikus és kitartó. Ha mást akar a többség, legyen meg az akarata! Ő akkor is marad az eredeti pályán, neki akkor is, azóta is előre köszönnek.

Korunk tudományos kutatási eredményei sajnos az ilyen helyzetekre még nem prezentálják az igazi megoldást. Hol található még legalább néhány millió ilyen ember, intelligens, tisztességes, az emberi társadalom konszolidálására törekvő habitussal?

dr. Szórád József
a MOL Nyrt. elnöki főtanácsadója
a Porsche Hungária korábbi ügyvezetője

Polgármester „kollégák” üzenik…

Balogh József, Győr:
Sopron és Győr. Két nagy múltú, sikeres város, büszke, sőt néha rátarti város múltjára, jelenére. Hosszú évszázadok óta a magyar városfejlődés élvonalában, együtt és gyakran egymással rivalizálva. Más klíma, más földrajz, más érdek, más-más felfogás. Hol a hivatalos kormányzati politika dédelgetésében, hol ebből száműzve. És mégis, mindkét városban akadtak jelentős számban városvezetők, akik itt Észak-Nyugat Dunántúlon nem azt nézték Győr és Sopron viszonylatában, hogy mi az, ami elválaszt és mássá tesz, hanem mi az, ami összeköti a két várost és közössé teszi érdekeiket. Walter Dezső polgármester is
ezek közé a soproniak közé tartozik.

Mackós kedélyessége, simulékony modora, kalmárszerű élelmessége és éleselméjűsége kivívta a győriek tiszteletét és elismerését.

Stipkovits Pál, Mosonmagyaróvár:
A 2002. évi önkormányzati választások előtt csak hírből ismertük egymást. Tudtam rólad Dezső, hogy sikeres vagy és köztiszteletnek örvendsz Sopronban. Polgármesteri jelöltséged hallatán arra gondoltam, mi motiválhat egy sikeres üzletembert, amikor felvállal egy üzleti szemlélettel is nehezen kezelhető örökséget. Ezt akartam megtudni, amikor tisztelgő, bemutatkozó látogatásra jelentkeztem be nálad. Összekapcsolva az elődöddel való találkozással, hisz vele két cikluson keresztül korrekt együttműködést alakítottunk ki, éppen ezért tartottam fontosnak, hogy mint kollégától elbúcsúzzak tőle. Az első személyes találkozás során számomra szembeötlő volt a kettőtök közötti stílusbeli különbség.

Nyitott voltál és közvetlen, mintha ezer éve ismernénk egymást. Érzékeltem, hogy nem lesz könnyű helyzetben a hivatal, hisz a személyiségedből eredő dinamizmust és az üzleti életben megszokott racionalizmust nem egyszerű átültetni az önkormányzati munkába. Az évek során közel engedtél magadhoz, mindketten kerestük a találkozási lehetőségeket, megtiszteltél a barátságoddal. Tisztelem benned azt az óriási akaraterőt, amely sikerre vitte az üzleti vállalkozásodat, amellyel le tudtad győzni a szervezetedet megtámadó betegségeket. Dezső! Neked már semmit sem kell bizonyítanod, letetted a névjegyedet sz élet minden területén. Vigyázz magadra, én továbbra is számítok őszinte barátságodra.

Papp József, Csorna:
Mint ismert és sikeres vállalkozóról sokat hallottam rólad, személyesen csak akkor ismertük meg egymást, amikor kollégák lettünk. Megyei pártelnökként nagyon örültem a jelöltségednek, tudtam, veled még erősebbek leszünk. Később megtapasztalhattam azt az erőt és elszántságot, amivel a munkádat végzed, és bármit is csináltál, sikeres voltál.

Példaértékű az a generációs együttműködés, ahogyan vezettétek Sopront. A tapasztalt, köztiszteletben álló polgármester és fiatal, agilis helyettesei, munkatársai. Rólad mindig az erő és az életöröm jut eszembe. Ez segített át betegségeden is. Kicsit féltem, amikor egy parlamenti ülésnap után meglátogattunk a kórházban. Ugyan egy lefogyott, de a jól ismert lelkierőtől és energiától duzzadó Dezsővel találkoztunk, aki minden hazai történésről tudott és minden idegszálával készült vissza a munkába.

Betöltötted a 60. évedet és a születésnapi köszöntésen megtapasztalhattad, mennyi barátod és tisztelőd van. Sokunkat megbotránkoztattak azok a kicsinyes támadások, amelyekkel legfőbb értékeidet, a tisztességedet és a hozzáértésedet, a város iránti szeretetedet akarták megkérdőjelezni. De te tudod, a sas nem kapkod a legyek után. Azt kívánom, Öreg Sas, repülj még sokáig magasan!

Vélemény, hozzászólás?